Mivel az indítási és az érkezési bélyegzők adataira támaszkodhattam mint pontos kormeghatározás,természetesen vannak köztük olyan képeslapok amelyek kiadási dátuma 1900 előtti. Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
1878-1950 között Szentes volt Csongrád vármegye székhelye.Az előtte lévő téren tartották a politikai gyűléseket,de itt volt a piac is.
Kiadta:Untermüller Ernő //dr.M.L.gyűjteményéből//
"Az egyik legkorábbi és legsikerültebb felvétel a város főteréről és főutcájáról.Háttérben a vármegyeháza és a református nagytemplom tiszteletet parancsoló épületei,előtérben a vásári sokaság,hűen idézik a századfordulós Szentes hangulatát."
Kiadta:Untermüller Ernő.1898.//Sz.S.gyűjteményéből//
A fennti képeslap színváltozata piros színű felíratozással.Az 1900-as években már kezdett elfogadottá válni a rövid hírek,üzenetek továbbítására alkalmas képeslap.A megnövekedett igényeket a kiadók igyekeznek kielégíteni,nő az azonos felvélek száma--- kis
Kiadta:Untermüller Ernő//B.F.gyűjteményéből//
"Szentes főterét és főutcáját 1892-ben Kossuth Lajosról nevezték el.A téren állt a város 1885/86-ban fúrt első ártézi kútja,amely Zsigmondy Béla mérnök irányításával készült."
Kiadó:Untermüller Ernő //B.F.gyűjteményéből//
"Az öt szoboralakos díszkútat 1934-ben elbontották.Emlékét a Luther téren 1998-ban felállított kút örzi."Kiadó:Untermüller Ernő( a képeslap nem futott)//B.F.gyűjteményéből//
A felirattal ellentétben a kép előterében nem a Kossuth szobor,hanem a Kossuth téri díszkút látható.
Kiadó:Stark Nándor //B.F.gyűjteményéből//
"A megyeháza erkélyéről többen készítettek felvételeket a képeslapkiadás első évtizedeiben."
Kiadó:Stark Nándor //B.F.gyűjteményéből//
"A főtér keleti oldalán állt Kossuth Lajos mellszobra,azon a helyen,ahol a hagyomány szerint 1848.október 15-én toborzó beszédét elmondta.A szobrot 1898. március 15-én avatták fel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 50 éves évfordulója alkalmából."
Kiadó:Untermüller Ernő //B.F.gyűjteményéből//
"A képeslap sikrült felvételen mutatja be a Petőfi Szálló magyaros szecessziós épületét."
Kiadó:Untermüller Ernő //B.F.gyűjteményéből//
"A református templom tornyából készített felvételen a Kossuth utca és a Petőfi utca kereszteződése látható,balról a Petőfi Szálloda új épülete,jobbról az 1869-es alapítású Szentesi Takarékpénztár régi székháza."
A "Holdfényes"lapok egyszerű változatának jellemzője a kékes árnyalat és a kép valamelyik sarkában feltűnő telihold.Kiadó:Untermüller Ernő,1900.k.//Sz.S.gyűjteményéből//
Ezen épületben áruljuk a babérokat!Itt van t.i. a szinház is.(A képeslapon küldött szövegből)
Kiadó:Untermüller Ernő //dr.M.L.gyűjteményéből//
"A Petőfi Szálló részét képezte a színházterem,amelynek ünnepélyes megnyitására 1898 októberében került sor.A színház 1909-től a szentesi születésű Tóth József(1823-1870) nevét viseli,akit a Nemzeti Színház második nemzedékének tagja volt."
Kiadó:Untermüller Ernő //Sz.S.gyűjteményéből//
"A Petőfi Szálló Kossuth utcai szárnyában a kávéház,a sörcsarnok és az étterem kapott helyet.A képeslap a kávéházat örökítette meg a korabeli berendezéssel.
Kiadó:Untermüller Ernő //B.F.gyűjteményéből//
"A görög származású Haris család a korábbi,romossá vált házuk helyére 1892-ben új házat,üzletláncot építtetett.A Kossuth utcára és a Kossuth térre néző sarokház Novák Ferenc építész tervei alapján készült."
Kiadó:Untermüller Ernő //Sz.S.gyűjteményéből//
1899-ben épült a Szentesi Központi Takarékpénztár palotája,amelyben 1900-ban megnyílt a Központi Szálloda.Az épületet 1945 után kollégiumként használták,az 1960-as évek végén lebontották.
Kiadó:Untermüller Ernő //B.F.gyűjteményéből//
|